Tanítási filozófiám

Úgy gondolom, hogy egy tanári munka során érdemes időnként végiggondolnia a pedagógusnak, hogy mit is szeretne ő képviselni, milyen értékeket akar a diákoknak átadni, mi az, ami belülről tudja motiválni, hogy jól csinálja azt, amivel foglalkozik. Én még nem gondolkodtam el ezen, de most először szeretném leírni a tanítási filozófiámat és remélem, időnként újra fogom tudni gondolni a tanári filozófiámat.

Tanulmányaink során sok tanítási módszerrel találkozunk, mint általános iskolában, középiskolában és egyetemi éveink alatt is. Megtapasztalhatjuk magunkon, hogy ez és ez a tanár, milyen értékeket képvisel, tudunk példákat találni szerencsés esetben, majd ezeket érdemes lehet bevezetni a saját tanítási módszerünkbe is. Engem egy-egy ilyen példaértékű tanár módszerei annyira megfogtak, hogy bátran merem állítani, emiatt jelentkeztem én is a tanári pályára. Úgy gondolom, minél több ilyen tanárra lenne szükségünk, akik meg tudják fogni a diákokat a módszereikkel. Remélem, azokat a módszereket, amik engem megfogtak, át tudom venni a saját tanításom során is.

Véleményem szerint az iskolai tanítás során az egyik legfontosabb dolog, hogy a diákokkal meg tudjuk értetni, miért is szükséges nekik, hogy tanuljanak. Úgy gondolom, hogy ez a mai világban igen nehézkes, hiszen nagyon sok a lusta, nem érdeklődő diák és felkelteni az ő érdeklődésüket meglehetősen nehéz. Viszont ha a diákokkal meg tudjuk értetni, miért fontos, hogy legyenek céljaik a tanulásban, rendkívüli nagy motivációt nyerhetnek ebből. Nemrég hallottam a rádióban egy riportot, ahol azt fejtegették, hogy 2030-ra olyan eszközök fognak körülvenni minket, amiket a mai fiatalság talál ki. Ezért gondolom azt, hogy fontos, hogy minél több célt eléjük tudjunk tárni, így segíthetjük a jövő fejlődését.

Úgy gondolom, a diákok iskolába járása meglehetősen nehézkes, hiszen rendkívül sok órájuk van, reggel 8-tól kora délutánig bent vannak az iskolában, ha hazaérnek, neki kell állniuk a sok házi feladat megoldásának, ami a legtöbb tanulónak 1-2 órába telik és este 6 óránál tartunk, és a diák még nem mozgott és nem is pihent. Véleményem szerint ez egyáltalán nem jó a diákoknak, sokan ezért sem szeretnek tanulni, hiszen esélytelennek látják, hogy képesek lennének ennyi mindenre. Talán ezen kellene változtatni, hogy könnyítsünk a terheiken, gondolok én projekt munkára, több csoportos feladatra, hiszen így nem egyedül készülnek, hanem a társaikkal és máris jobb többen tanulni, mint a diák egymagában. Ha a saját tantárgyaimat nézem, ezek mind lehetségesek. Fontosnak tartom még azt is megemlíteni, hogy a diákok ne mechanikusan számoljanak, hanem tudjanak gondolkozni, hisz az csak előnyükre válhat.

Ahhoz, hogy megfelelő szinten menjen a tanítás és tanulás, a diákoknak szükségük van egy kellemesen felépített, nyugodt környezetre, amit minden iskolának létre kell hoznia. Mivel elvégeztem az óralátogatási óráimat, így sok iskola környezetébe nyerhettem betekintést és a legtöbb helyen azt tapasztaltam, hogy megvan ez a nyugodt környezet. Fontosnak tartom, hogy az osztálytermekben is uralkodjon ez a környezet, legyenek nagy ablakok, ami sokszor elvonja a diákok figyelmét, de mégis egy jó, barátságos helyet hoz így létre. Ami a tankönyveket illeti, úgy gondolom, hogy van előrelépés, hisz véleményem szerint a nemrég kiadott könyvek sokat változtak a régebbiekhez képest és igyekeznek jobban alkalmazkodni a diákokhoz. Ez ugyancsak elősegíti, hogy a diákok jobb környezetben tudjanak tanulni.

A diákok értékelését elég nehéz kérdésnek tartom, de úgy gondolom, hogy szükséges egy egységes értékelési rendszer, hiszen anélkül a tanár sokszor máshogyan értékelne, így egy-két diákkal könnyen összeütközésbe kerülhet. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a tanár következetes legyen az értékelésnél.

A mai technológia segítségével könnyen színesebbé tehetjük az órákat, különböző online tesztekkel, videókkal, különböző szimulációkkal. Ezek használatával a diákok jobban fogják élvezni a tanórai munkát. Mivel mindenki használ már okos telefont, így ennek felhasználása a tanítás során is elengedhetetlen. A mai tanárnak követnie kell a technika fejlődését, újabb programok, szimulációkat, hiszen jobbnál jobbak készülnek, amik egyre jobban a diákok érdekeit képviselik. Ezekkel tisztában kell lennie a mai tanárnak.

Összességében azt tudnám kiemelni, hogy egy tanárnak a legfontosabb, hogy tudjon naprakész lenni, a diákok fejlődését tartsa szem előtt, képes legyen változtatni, újítani, mind a technikai programok terén, mind a különböző csoportok szerint. Remélem, képes leszek ezeket előtérbe helyezni a tanításom során.

Szófelhő és fogalomtérkép

A szófelhőmet a 21. századi iskola témájában készítettem el és igyekeztem olyan szavakat beleírni, ami véleményem szerint fontos a mai eredményes oktatásban. Ezekkel a szavakkal a következő szófelhőt sikerült elkészítenem...

A fogalomtérképemet egy bevezető fizikaórára vinném be, ahol a diákokkal megismertetném a híres ókori filozófusokat, tudósokat, és kiadnám feladatként nekik, hogy gyűjtsenek érdekességeket róluk. Ezáltal olyan információkat találhatnak, amik őket érdeklik, így talán kevésbé lesz unalmas az óra.

A fogalomtérképemen csak a tudósok neve és egy kulcsszó található, amivel foglalkoztak. Ezek segítségével kutathatnak tovább a diákok!

Közösségi oldalak: Facebook

Manapság nehezen lehet olyan diákot találni, akinek nincsen facebookja, hiszen a mai fiatalok körében ciki, ha nincsen facebookod. Mivel mindenki használja, még a tanórán a padok alatt is, ezért tartom azt fontosnak, hogy felhasználjuk ezt a közösségi oldalt a tanítás során is. Úgy vélem, a gyerekek telefonfüggésének egy nagy részét a facebook tölti ki, ezért érdemes lehetne kihasználni a tanításban is. De hogyan tudja a facebook segíteni a tanítást illetve egy konkrét téma feldolgozását?

Először is a tanárnak érdemes lehet egy csoportot készítenie, ahova beveszi az osztály diákjait, így mindenki megkapja az értesítést, ha valami történik a csoportban. Egy-egy újabb tananyag kezdetén megosztana a tanár az anyaghoz kapcsolódó érdekességeket, videókat, ami felkeltheti a diákok figyelmét, és nem úgy jönnek be az órára, hogy megint milyen unalmas dolgokról fogunk tanulni, hanem érdeklődőbbek lehetnek. Ezt azért tartom fontosnak, hogy az óra elején több előismerettel érkeznek, ami könnyíti a tananyag megértését, másrészt, mint már említettem, érdeklődőbbek lehetnek. A középiskolai fizikatanárom élt ezzel a módszerrel, igaz, nem sokszor volt, hogy valamit megosztott a diákok körében, mégis, ha kitett valamit, az felkeltette az érdeklődésünket, így saját magamon megtapasztalva gondolom azt, hogy ez egy jó módszer lehet.

Meg lehetne beszélni a diákokkal azt is, ha ők utánajárnak az érdekességeknek, és megosztják, a csoportba vagy egy kisebb beszámolót tartanak róla, akkor kisötösért, vagy valamilyen pozitív dolog fejében megtehetik. Ez nagymértékben motiválhatja a társaságot, hiszen a gyengébb tanulók tudnak javítani a jegyeiken az ilyenfajta pluszmunkákkal. Úgy gondolom, a legtöbb tantárgynál meg lehet ezt csinálni, hogy érdekességeket behozhatnak a diákok, hisz ezzel nő a tudásuk, motivációjuk, hisz nem csak száraz tananyagot tanulják, hanem olyat, ami őket érdekli. A beszámolók során nő a kommunikációs képességük, amit ugyancsak nagyon fontosnak tartok.

Összességében mivel nap, mint nap használjuk a facebookot, így érdemes lehet minél több pozitív dolgot kihozni belőle és ezzel, hogy bevisszük a tanításba, közelebb hozhatjuk a tananyagot a diákok számára, amit a legfontosabbnak tartok.

Digitális oktatási eszköz: Beaker

Elég egyszerű felépítése van a Beaker nevű appnak, könnyen kezelhető, megtanulható, sok elemet, vegyületet tartalmaz. Sok funkciója van, amit könnyen elő lehet hívni, például: ha rázzuk a telefont, azzal össze lehet keverni a kémcsövet, a gyufa, a fűtőszál, a fagyasztás előhívása csak egy mozdulat, így egy nagyon jól felépített és hasznos programnak gondolom első látásra.

A következő videóban egy kis bemutató látható, hogy miket lehet a programmal csinálni:

Az óráig nem ismertem ezt az appot, de amint meghallottam, hogy van ilyen, hamar felkeltette az érdeklődésemet. Ezzel a programmal szinte bármilyen kémiai elemet, anyagot össze tudunk keverni és megfigyelhetjük, mi lesz belőle, vagyis a piromániás emberek nyugodtan kiélhetik magukat, „robbanthatnak”, amire mindig is gondolunk, ha kémia óráról van szó. De miért is gondolom, hogy ez a program fantasztikus és érdemes megismerni?

Úgy gondolom, ez felnőttek számára is jó játék lehet, hogy különböző elemeket, anyagokat összekeverünk, melegítjük, meggyújtjuk, rázzuk és várjuk mi fog történni. Én magamban mindig is vágytam arra, hogy különböző anyagokat összerakjak és várjam mi fog történni, mikor tudok „robbanást” előidézni. Gondolom, a legtöbb emberben megvan ez a vágy.

 De a tanóránál, hogyan lehet ezt felhasználni hasznosan? Véleményem szerint könnyen, hiszen a kémia órákon gyakori a reakcióegyenletek felírása, emiatt a diákok a telefonjukon keresztül visszanézhetik, mi is történik abban a kísérletben, reakcióegyenletben. Hasznosnak tartom, hogy kiírja a reakcióegyenleteket is, miből hány mól kell, így sokat tanulhatnak ebből a diákok. Másrészt próbálkozhat más anyagokkal, amikről nem volt szó a kémia órákon, és ha valamit talál, akkor érdeklődhet a tanárnál, hogy ez miért van így, miért ez lett belőle, ezzel plusz tudáshoz tud jutni és talán megszeretheti a kémia tárgyát, amit elég sokan nem szeretnek. Gyakran van olyan a tanórán, hogy nincs idő egy-egy kísérlet bemutatására. Ekkor érdemes lehet ezt a programot felhasználni, házi feladatként feladni a kísérletet. Ez a házi feladat valószínűleg sokkal érdekesebb, mint a szokásos házik, hiszen ez inkább szórakoztató, nem pedig unalmasnak mondható. Lehetséges az az eset, hogy a kémiaórákra be kell mennie más tanárnak helyettesíteni az órát. Ilyenkor fontosnak tartom, hogy a tanár ismerje ezt az programot, hiszen ennek segítségével talán kevésbé lesz unalmas az óra, hiszen ha nem is ért a kémia tárgyához, legalább fel tudja valamivel dobni az órát. Kísérletet nem tud bemutatni, hiszen nem ismeri a labort, mit hol tud megtalálni, mire kell figyelni, hogyan érdemes ezt a kísérletet bemutatni, de a Breaker segítségével ezeken a problémákon hamar túl tud lendülni.

Összességében egy nagyon jó programot ismerhettem meg, ami nemcsak kémikusjelölteknek való, hanem csak érdeklődőknek, akik szeretnek kísérletezni, próbálkozni és szeretnek felfedezni.

Digitális tananyagtárak: Videotanar

A videotanar.hu oldalt az 5-8. osztályos tanulóknak készítették, ahol a felhasználók minden egyes tantárgyat gyakorolhatnak kivétel nélkül. Az oldal elég rendezettnek tűnt számomra. Könnyen megtalálhatók a tantárgyak listája. Be lehet állítani az elején, hányadik osztályos leckéket szeretnék gyakorolni, esetleg ismételni. Mi a célom a programmal, csak egy tantárgyat szeretnék gyakorolni vagy az összesből szeretnék jobb jegyeket elérni. Első benyomásom az volt, hogy az oldal nagyon érdekes, motiváló, ami szerintem a legfontosabb, hisz a diákok általában a számítógépükön nem tanulni szeretnek, hanem inkább szórakozni, játszani. Elég feltűnő helyen van a keresés funkció, amivel könnyen tájékozódhatnak a diákok a tananyagban, és elég sok lehetőséget felajánl, amiből könnyen tudnak választani.

A program folyamatosan tájékoztat, így lehetőséget ad arra, hogy a diák nyomon követheti, ellenőrizheti hogy, mikor mennyit készült, hogyan haladt a tananyaggal, milyen eredményei vannak és hol tart a képzésben. Megmutatják még azt is, hogy az adott tantárgynál hány százalékosan teljesítjük a feladatokat, így jól láthatja a diák, hogy miből kell még többet gyakorolnia a jobb eredmény eléréséhez.

Magában az oldal véleményem szerint tartalmilag sok oldalú, kielégítő, jól felszerelt, mind feladatsorokkal, mind pedig videókkal. Minden leckéhez tartozik egy kb. 10-15 perces videó, ahol elmondják a leckéhez tartozó elméletet. Ha szükséges szép nagy ábrákon, szemléltetőeszközökkel mutatják be a tananyagot (ilyen például a tollakkal ábrázolt háromszög), vagy egyenlet levezetést magyaráznak el lépésről-lépésre a diákoknak, hogyan lehet kihozni a megoldást a levezetés során. Sokszor táblára rajzolják fel, szemléltetik, írják le a feladatot, hogy ezzel is közelebb hozzák a diákokat a megértéshez. Arra lettem figyelmes, hogy az aktuális tanár igyekszik minél színesebben előadni, megtanítani a tananyagot. Próbálja már a videó elején is felkelteni a diákok figyelmét. Hétköznapi példával indít, hogy bebizonyítsa, hogy a témának igenis van értelme létjogosultsága. Minden videó után egy 20 kérdéses teszt következik, amiket kitöltve a diákok ellenőrizhetik tudásukat, milyen mértékben sajátították el a tananyagot. Több féle feladat van, igaz-hamis, válaszadós, jelölje ki az igazat, állítsa sorrendbe, húzza a megoldást a megadott helyre, vagyis változatos, izgalmas tesztnek gondolom ezt. Meglepő volt számomra, hogy minden jó válasz után kaptam egy dicséretet, biztatást, hogy okos vagyok. Kb. 10 féle pozitív megerősítő válaszuk van, így nem tapasztalja a diák azt, hogy csak 2-3 dicséret ismételi egymást, és tök unalmas, hogy mindig ugyanúgy dicsér meg – az örökké ismételgetett dicséret már elvesztené jelentőségét és nem ösztönözné a diákokat-, hanem szinte észre se lehet venni, hogy ez a dicséret volt már a teszt során.

 Ami még tetszik ezekben a videókban, hogy sokszor közismert emberek próbálják elmagyarázni a tananyagot, ilyen például (Kocsis Tibor, Novodomszky Éva, Oláh Gergő), akiket ismernek a diákok a televízión keresztül és talán szívesebben hallgatják meg őket, mint tanárokat. Belenéztem ezekbe a videókba is és teljesen elfogadható volt. Véleményem szerint több ilyen videóra lenne szükség, ahol hírességek tanítanak, hiszen csak 3 videót találtam összesen, amit elég kevésnek gondolok. Ezért én ajánlanám az oldal szerkesztőinek, hogy több hírességgel – esetleg lehetséges példaképekkel - készítsenek oktatóvideókat, hiszen szívesebben hallgatná őket a diákság. Növelné a hatékonyságot, ha a diákok olyan személyektől hallanák a tananyagot, akikre felnéznek.

Meglepő volt még számomra az oldal tanulmányozása során, hogy lehet versenyezni is. Minden héten van témazáró dolgozat, majd 4 hetente a témazáró dolgozat feladataiból egy Maratont rendeznek, ahol nyereményeket kaphatnak a legjobbak. Véleményem szerint ez nagyon motiváló lehet, hiszen kb. 10 ezer forint összegű ajándékokért versenghetnek a diákok. Nagyon sokféle nyeremény van, most éppen a fődíj egy E-book. Ha a diák vágyik egy tárgyra, amit sajnos nem tud beszerezni, vagy a szülei nem tudják neki megvenni, nagy motivációt adhat neki, hiszen a célja az, hogy megszerezze az általa áhított ajándéktárgyat, játékot.

Összességében egy nagyon jó oldalt ismertem meg a videotanar.hu-n keresztül és ajánlanám minden felső tagozatos diák számára, aki szeretne többet tanulni és gyakorolni, illetve akár egy ismétlést elvégezni az előző évi tananyagból.

Néhány kérdés azért felmerült bennem: van-e negatív hatása, van-e lehetőség a csoportos tanulásra, az így megszerzett tudás mennyire rögződik, tartós, megbízható tudást ad-e, vagy csak felszíneset.

A webquest módszer felhasználása a matematikában

A webquest módszer lényege, hogy a gyerekek az internet segítségével jutnak információkhoz, adatokhoz, amiket fel kell használniuk a feladat megoldása során. A feladat elvégzése során hiteles forrásokból kell dolgozniuk, amik segítségével elsajátíthatják a tudásukat. A módszer lényege, hogy egy nagyobb probléma megoldását kell elvégezniük csoportosan vagy akár egyénileg is, ahol a megadott forrásokból kell a megfelelő adatokat kiszűrniük. Ezért rendkívül alkalmas a digitális kompetencia fejlesztéséhez. A módszert a következő feladaton keresztül szeretném ismertetni, melynek linkje a következő:

http://zunal.com/webquest.php?w=377875

Redmenta feladatlap készítése 6. osztály számára

Ezt a feladatsort acélból készítettem és építettem fel, hogy a már 5. osztályban tanult elsőfokú egy ismeretlenes egyenleteket felelevenítsék a diákok, illetve a két ismeretlenes elsőfokú egyenletek bevezetését megkönnyítse. A feladatsor során már vett anyagok átismétlése a cél, hiszen a két ismeretlenes egyenletek megoldási módszere nagyban hasonlít rá.

Az igaz hamisos feladatok során bemelegítő kérdéseket szándékoztam feltenni, majd a többi példát erősorrendbe raktam, egy-két egyszerűbb példát, majd egy nehezebbet is. Az utolsó igaz hamis kérdés a következő lecke, vagyis a két ismeretlenes egyenletek bevezetését szolgálja, hisz eddig csak egy ismeretlenről volt szó, de mi van akkor, ha több ismeretlent is tartalmaz a feladatunk. Vajon meg lehet őket ugyanúgy oldani?

 Úgy gondolom, a diákok, amikor először szembesülnek azzal, hogy betűt írunk le és azzal számolunk tovább, elég nehéz megérteni, hogy ez hogyan lehetséges. A feladat elején már eldöntjük, mi is az az ismeretlen és utána annak hívjuk.  Majd a feladat megoldása végén erre az ismeretlenre kapunk egy értéket, ami tényleg az egyetlen lehetséges megoldást tartalmazza. Azon a véleményen vagyok, hogy ez először tényleg ámulatba ejtő dolog, így a két ismeretlenes egyenletek még izgalmasabbak lehetnek, még több érdekességeket vonhatnak maguk után.

A Redmentával készített feladatsorom: Feladatsor

A google naptár alkalmazása

Fontosnak tartom a mai világba, hogy tisztában legyek vele, mi fog velem történni a héten, milyen programokon fogok részt venni, milyen elfoglaltságaim akadnak. Mindezt vezethetném egy naplóba is, amit cipelhetnék mindig magammal, hogy ha bármi történik, egyből be tudjam írni. Ehelyett én a Google-nak a Naptár alkalmazását használom, ami véleményem szerint teljes mértékben helyettesíti a napló szerepét, sőt a legtöbb esetben gyorsabb is, mint egy napló használata. A következő videóban láthatjátok, mennyire egyszerű kezelni: 

De tanárként hogyan tudom kihasználni a program által nyújtott lehetőségeket? Ezekre szeretnék válaszolni a következőkben:

A naptár alkalmazását tudom arra használni, hogy a diákok tisztában legyenek, mi vár rájuk az elkövetkezendő hetekben, mikor fognak dolgozatot írni, mikor lesz vége az adott témakörnek, összefoglalás és a témazáró dolgozat idejét is tudhatják. Ezt a naptárat én szerkesztem, amit a diákokkal megosztok, így láthatják, mi vár rájuk. Úgy gondolom, erre azért van szükség, mert a felnőtt korban is tudnia kell az embernek terveznie, mikor mit fog csinálni, mi fér az idejébe bele. Azzal, hogy tudják, mikor kell sokat készülniük a dolgozatra, segítheti az előretervezés kompetenciáját, gyakorolhatják, hogyan tudják beosztani az idejüket. A dolgozatok mellé, még láthatnák azt is, mikor lesznek kiselőadások, érdekességek bemutatása a tanórákon. Külön ki lehetne emelni, hogy valamelyik órán „meglepetés” vár rájuk. A meglepetés alatt annyit értek, hogy nem egy szokásos tanóra lenne, hanem rendhagyó módon szórakoztatóbb csoportos munka folyna, egyéni vagy páros kísérletezés (gondolok egy fizika órára). Ezeket várhatják is a diákok előre, és ha jól sülnek el ezek a meglepetések, akkor akár élvezettel is várhatják ezeket az órákat, ami egy kicsit oldaná a folytonos tanulásukat.

Kicsit nevetségesen hangozhat, de úgy gondolom, ha a naptár tartalmazná a teliholdak időpontját, ez egy jó előrejelzés lenne a tanár számára, hogy miért viselkednek a diákok a megszokotthoz képest másképpen. Tudniillik, sok ember érzékeny a teliholdra, így nem tudnak jól aludni, az éjszakai órák során nem tudják kipihenni magukat, így az iskolában fegyelmezetlenebbek, rosszabb magatartásúak, ingerlékenyebbekké válhatnak és nyilván a koncentrációképességük is gyengébb lesz. A tanár számára fontos, hogy megfelelő módon tudja kezelni ezt a helyzetet, akár kicsit elnézőbb is lehet, hiszen elsősorban nem a gyerek tehet erről az állapotról, hanem az adott szituáció.

A pozitív érvek után úgy gondolom, a negatívumokat sem szabad kifelejteni. Egyrészt a tanár számára ez rendkívül időigényes lehet, hogy minden egyes csoportjának készítsen egy naptárat, ezt időben frissítse, hisz anélkül elveszne a lényege. A tanárnak egy órára való felkészüléséhez így is elég sok elintézni valója van, és ráadásul jönne még ez is, ami ugyancsak elveszi az időt. De a diákokra sem csak pozitívan hatna, hiszen egy naptár közvetítené feléjük, hogy mikor kell tanulniuk, mikor mire számítsanak, így nem önmaguktól tanulnának meg tervezni, ami elég nagy gondot okozhat a korai felnőttkorban. Ugyancsak említésre méltó, hogy ha csak a saját tantárgyaimnál csinálnám ezt a naptárat meg, akkor a diákoknak külön lenne az összes többi tantárgytól, ami nem feltétlenül jó, hiszen nem látnak egy egységes képet, mikor mi vár rájuk.

Úgy gondolom, összességében egy remek program, ami a pozitívumok és negatívumok ellenére is bevihető lenne az iskolai tanításba!

A digitális kompetencia nélkülözhetetlen lett napjainkban, hisz az emberiség nap, mint nap használja a technika által létrejött eszközöket és programokat.  A mai fiatal generáció ebben a világban nő fel, sokkal jobban értenek hozzá, mint az idősebb korosztályok. De vajon tudják, hogy mennyi hasznos dologra használhatják? Leendő pedagógusként azt gondolom, hogy meg kell tennem mindent azért, hogy a fiatalság fontosra és jóra is tudja használni ezeket az eszközöket. 

Úgy tűnik mind a két tárgyamba, amit fogok tanítani (matematika és fizika) könnyen be tudom építeni ezt a kompetenciát. A matematika tanulása során számos olyan program használható, ami megkönnyíti a megértést, segít az elképzelésben, a probléma megoldásában, kirajzolja a függvényünket, elvégzi az ellenőrzést. Ilyen programok pl: a Grapher, amivel függvényeket ábrázolhatunk, a Wolframalpha, aminek segítségével a matematika elég sok területén lehet ellenőrzést elvégezni, a Geogebra, amivel könnyen ábrázolhatunk testeket, függvényeket, az Excel, amivel egy lehúzással tudunk egyszerre sok műveletet elvégezni. Ezek az eszközök mind közelebb hozzák a diák számára a tananyagot. Színvonalasabbá és érthetőbbé válhatnak unalmas órák. Fontosnak tartom, hogy ezek a programok könnyen és értelemszerűen használhatók legyenek, így az érdeklődőbbek mélyebben is beleláthatnak a programokba.

A fizika tanulása során számos esetben szükségünk van egy jó diagramra, amivel könnyen tudunk ábrázolni az általunk kívánt mennyiségeket. Táblán nehéz pontos ábrát készíteni, így segítségül hívhatunk ábrázolóprogramot, amivel szebbet kifejezőbbet tudunk rajzolni és ráadásul időt is spórolhatunk vele. Említésre méltó a Fizika nevű program, ahol egyszerűbb kísérleteket lehet előre elkészíteni és ennek segítségével bemutatni a diákoknak a különböző jelenségeket, összefüggéseket.

Mindkét tárgy során adhatunk a diákoknak olyan házi feladatokat, beadandókat, kiselőadás témákat, melyeket ezekkel a programokkal kell elvégezni, így nemcsak az unalmas, monoton munka lesz, hanem egy kis változatosságot, kreativitást is belevihetünk a tanórákba. Sokszor rákényszerülnek utána olvasni a jelenségeknek, érdekességeknek, amik fejlesztik a látókörüket, problémamegoldó képességüket. A fizika tárgy során rendkívül sok kiselőadás téma jöhet szóba, pl.: egy-egy neves kutató felfedezései, egy leckéhez hozzákapcsolódó érdekességek. Ezek segítik a diák kommunikációs készségét is, amit ugyancsak fejleszteni szükséges a tanórák keretében.

A 21. századi készségek témához az alábbi infógrafikát választottam:

Forrás: http://smart-business-coachok.hu/692/

Azért esett erre az infógrafikára a választásom, mert viszonylag elég sok adat van benne, de ami ennél is fontosabbnak gondolok, hogy az a 16 pont, ami szerepel benne, az mindent lefed, amire csak szüksége lehet egy diáknak, hogy boldogulni tudjon felnőttként. Úgy gondolom, hogy az általános és középiskola elvégzése után hasznosak ezek az ismeretek. A diákoknak lépést kell tartani a kor követelményeivel, a kihívásokra pozitívan kell reagálni. Kívánatos, hogy tanulmányaik során elsajátítsák ezt a gondolkodásmódot. Ezek az ismeretek alapot adnak a későbbi egyetemi tanulmányaikhoz, megszerzett kompetenciák jól tudnák kezelni a váratlan helyzeteket és pozitívan reagálnának az elvárásokkal szemben.